Szatmárnémeti mára elfeledett, bár kétségtelenül egyik legnagyobb alakjának kíván szobrot állíttatni a Szatmári Környezetvédelmi Hivatal.
A jelenlegi megyeszékhely egykori főkapitánynak, Kiss Gedeonnak kívánnak emléket állítani az indítványozó környezetvédelmisek és az ügyet felkaroló művészek, politikusok. A város utcáin sétálva kevesen gondolkodunk el azon, kik, mikor, milyen pénzekből, kik számára, milyen célból építettek, hoztak létre olyan műalkotásokat, amelyek a történelmi változásokat (Erdély és Partium romániához csatolása, kommunizmus, rendszerváltás) is túlélték. Az egykori főkapitány kétségkívül azok közé tartozott, akikről nem szabad elfeledkeznie a város lakosainak nemzetiségüktől függetlenül.
A fák ezredesének is nevezett Gida bácsi nevéhez fűződik például a Kossuth kert kialakítása, amelynek helyén addig vályogvető gödrök álltak, de szintén ő volt az, aki a városi múzeum létrehozást is szorgalmazta. Fontos szerepe volt a város utcáinak, tereinek, parkjaink fásításában, illetve a Séta-tér kialakításában is.
Az 1898-ban elhunyt városépítő emlékére 1903-ban állíttattak mellszobrot az akkori szatmárnémetiek, az alkotást pedig a budapesti Horvay János készítette el. Muhi Sándor hely-, illetve művészettörténésztől megtudtuk, a mellszobor az elmondások szerint az 1960-as években még helyén állt, ezután tüntették el. Hogy kiket és miért zavart a példaképnek is tekinthető Kiss szobra, nem tudni, minden esetre nem meglepő, hogy abban a korban, amikor a magyar értékeket igyekeztek bármi áron eltüntetni lába kelt az alkotásnak.
Az újabb szobrot a tervek szerint a szatmárnémeti Szodorai-Parádi Hajnalka művész készítené és a Közfürdő előtt helyeznék el, ahol egy kis ide vezető gyalogos ösvényt is létrehoznának.
Reméljük napjaink román politikusai belátják, hogy Kiss Gedeon mellszobrának helye van, helye kell legyen a város egy impozáns területén, hiszen munkásságának gyümölcsét még ma is élvezhetjük.
Az épület előtt állna a mellszobor
